Az elmúlt hétvégén nagy bevetést bonyolítottunk le. Közbenjártunk a Legend Lifestyle divat diktátor csapat, nyári kollekciójának lencsevégre kapásában. Illetve ellátogattunk Székesfehérvárra, hogy bevilágítsuk a múzeumok éjszkáját.

Akiket a Székesfehérvári Múzeumok éjszakáján átváltoztattunk, illetve megörökítettünk, azok megtekinthetik magukat az alábbi linken:

http://picasaweb.google.hu/lightscribblers/20100619SzekesfehervarMuzeumokEjszakaja#

Röviden le is írtam hol voltunk és mit csináltunk a hétvégén. Hosszabban pedig Orosházán voltunk a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskolában, ahol a helyi diák pártválasztás volt. A Fémösz párt képviseletében fényeztünk embereket. Jó volt, finom volt a kaja, jók a nők, mi kell még?:) A képeket erre megtalálhatjátok:  Fémösz, Fényfestés, haverok, buli, lángos

A Legend Lifestyle and Clothing jóvoltából megrendelhető a Light Scribblers póló. Aki úgy érzi, hogy nagy rajongónk és ezzel is szeretne hozzájárulni a sikereinkhez rendelhet belőle. Nagyon furi lesz, ha véletlen összefutnánk valakivel, akin a logónk virít, remélem egyszer még megéljük.

Férfi póló

Női Póló

Lehet választani póló és mintaszínt is, azért ez van kint, mert ezeket preferáljuk. A képekre kattintva léphettek tovább a rendelésre. Nekünk is ilyen van. Egészségetekre.

Néhány héttel ez előtt, újból csörgött a bűvös telefonunk és megkerestek minket egy igazán érdekes állítással amit, talán közülünk sokan nem is igazán hittek elsőre. „Képzeljétek keresett valami lány, hogy csinálunk, kellene valami telefonos cégnek reklámot”, valahogy így hangzott és így kezdődött ismét…

Miután midannyiukban tudatosult, hogy valójában mivel is állunk szemben, erős lelkesedéssel vetettük bele magunkat a feladatba. Nap telt napra kaptuk folyamatosan az infókat hol lesz mikor lesz, milyen lesz, de igazi kép azért nem alakult ki egyikünkben sem és azt semmiképp sem gondoltuk volna, hogy annyira jó lesz, mint amilyen volt.

Sokat izgultunk, pedig ez eddig nem volt ránk jellemző, ezért sokat gyakoroltunk is. Igyekeztünk a legjobb formánkat hozni, hogy ha szerepelnünk kell, ne vessünk rossz fényt magunkra.

Március 15.-én nagy megnyugtatásra lejött hozzánk a rendező, Vécsei Márton szerepében. Nagy szakállas alkotó ember, akivel egyből jó összhangba kerekedtünk, ami a forgatás napján is lendületes együtt alkotáshoz vezetett.

„Jó érzés azt tudni, hogy vannak, emberek, akik értékelik a munkánkat, de azt nem hittük volna soha, hogy ennyien lesznek.”

Nem sokkal később elérkeztünk ahhoz a naphoz, hogy gondosan összepakolt fényezős cuccunkat hátunkra kapván elindultunk pest felé.

Egyszerűen és nagyszerűen kivergődtünk Budára és annál nehézkesebben egy nagyobb volumenű egészségügyi sétát követően meg is találtuk a szállodánkat. Tudtam, hogy a rózsadob az domb, de nem mondták, hogy ilyen meredek, főleg egyes utcák. Bejelentkezéskor három külön szobát kaptunk mindenki húzott magának egyet. Az én szobám bizonyult a leg tágasabbnak, ezért ki jelöltük bunkerunknak.

Este jött a divat diktátor Kriszti egy nagyon aranyos nő személyében. Tök jó cuccokat válogattunk össze, feketéből és szürkéből színes címszó alapján.

Mivel a forgatás nem e, nap estéjére esett, ezért hogy megnézhessük a helyszínt, jött értünk egy sofőr, aki kivitt minket. Néhány perc múlva egy buszfordulóban találtuk magunkat, amit Orbán hegyi kilátónak neveznek. Igazán csendes hely és nagyon szép kilátás tárul elénk, ha arra felé járunk. Aki éppen fűz valakit annak csak ajánlani tudom, mert remek csajozós romantikázós hely. Miután kicsit felmértük a terepet a sofőr, aki mellesleg iszonyat jól vezet vissza vitt minket a szállodába.

Bevágtuk a szunyát reggel kilenc körül keltünk, tizenegykor ki jelentkeztünk. Kriszti bevitt minket pestre közben egy rövid idegenvezetést tartott számunkra illetve örömmel jelenthetem be, hogy életünkben először részt vettünk és láttunk nagy pest falvai dugót is. Délután nyakunkba vettük a várost és nézelődtünk kicsit, aztán amikor meguntuk kissé már izgulva kiültünk szellőzni a Duna partra.

Lassan szív lapátoltuk az izgalmat, kezdtük azt érezni, hogy talán elfelejtetek minket, mert nem hív senki, aztán csodák csodájára sofőr barátunk jelentkezet és kedvesen felajánlotta, hogy ha akarunk, akkor ki visz minket hamarabb a forgatásba. Mi egyből ugrottunk az ötletre, hiszen már mind agyinunkat napok óta megölt a kíváncsiság, ami az utolsó pillanatokban még jobban felélesedet.

Amikor kiértünk a helyszínre pár buszból pakolgattak még csak ki eszközöket. Jártunk keltünk kettőt, hármat és pillanatok alatt lett egy csomó ember, minden összeállt és mire a nap lemenet megkezdődött a forgatás.

Fura volt, hogy annyi ember mozgolódott körülöttünk világosítók, operatőrök, kellékesek, megbízottak, főnökök, fotósok, producer, rendező. De valahogy egyáltalán nem estünk pánikba még az első szereplések alkalmával volt bennünk valami olyan, hogy nehéz a kamera előtt érvényesülni, de azt hiszem, ez egyre inkább kezd most már eltűnni. Persze az is nagyban hozzájárult, hogy a rendező Márton folyamatosan koordinált minket szóval igazán csak ő volt számukra az, akire koncentrálnunk kellett.

Az este és az órák repültek, felvettük a videót, a hanganyagot, meg az animációt. Reggel 5 körül kész is lettünk, mire pedig már elkezdtünk pislogni már kezdet pirkadni.

Kivittek minket a vonathoz, útközben néztem ki az ablakon, éppen mentünk át az egyik hídon, láttam, ahogy még itt-ott pislákolnak a közvilágítás fényei, és ahogy a Duna lágyan szövi fodrait. Nyugodt és csendes volt minden, büszkén és tele élményekkel indultunk hazafelé…

Gyuri élményei: Én csak hozzáfűznék pár dolgot, ahogy én látom. Elöször is a Rózsadomb az tényleg nagyon meredek volt, főleg kabátban, mert itthon még esett az eső, hideg volt, ott meg már sütött a nap és meleg. Gondoltuk, ha már van ilyen csapatpólónk és felvonulunk pesten, akkor egyenruhában tegyük, a budai kisgyerekek pedig egyből meg is dícsérték. Az tökjó volt.

Tényleg nagyon fura volt, hogy annyi emberrel dolgoztunk, de ugyanakkor hatalmas élmény és sokat tanultunk. Majd elvileg megkapjuk a nyersanyagot, amit közzétehetünk. Nem fogjuk az egészet, de valamennyit biztosan, mert azt látnia kell mindenkinek. Volt egy-két poén, erről személyesen szívesen mesélek. Ja és aki megtalálja a rejtett lányneveket a reklámban értékes nyereményeket nyerhet nálam.

Amúgy ez nem szorosan kötődik ehez, de itt a tavasz és lassan belelendülünk a dolgokba (meg a vizsgákba is sajnos), egyelőre még nem árulok el semmit, de nagy csattanós ötleteink már kezdenek kibontakozni és remélhetőleg nyár végén vagy ha nagyon ügyesek vagyunk, akkor hamarabb is, kissebb-nagyobb meglepetésekkel szolgálunk majd. De igyekszünk a nagyobbak felé orientálódni.

Kis technikai fejlesztést is végrehajtunk a csapaton, ami a képeink minőségét ismét nagyban fogja növelni. Direkt nem lövöm le, aki meglát minket az utcán az majd meglátja. És továbbra is szívesen megyünk rendezvényekre, addig érdemes minket hívni, amíg vannak szabad időpontjaink, Áprilisban még ráérünk aztán május már neccesebb úgyhogy aki előbb stipi stopizik le minket az nyer, mehet a verseny!

Huh kicsit eltértem a témától. Bocsánat. Amúgy a többit hasonlóan érzem, mint Toxy.

Ottó élményei:

A 2 napos kirándulás és forgatás alatt rengeteg minden történt velünk, ha lekellene írni, mi minen történt ezen a 2 napon, akkor oldalakon át ecsetelhetném. Így, hát csak azokra a dolgokra térnék ki, amelyeket a nyomdafesték még megtűr!

Az első:  - Megkostóltam életem első Articsókás Pizzáját! Bár ne tettem volna….. Életem legrosszabb pizzáját ettem, olyan volt, mintha polipdarabkák, savanyúságszószban úsztak volna a számban. DE, legalább tanultam valamit, Nem szabad Articsókás Pizzát rendelni!

A második: – A Lánchíd pesti hidfőjénél történt. Amikor elérkezett a forgatás napja, elsétáltunk a híd pesti hídfőjéhez. Pár óra volt hátra a forgatás kezdetéig és a minibusz érkezéséig, ezért ledöltünk egy közeli padhoz, ahol kellemes látvány tárult a szemünk elé. A Duna folydogált előtünk (amleyre Toxy halkan megjegyezte, úgy néz ki a felszíne, mint egy bőr ), a Budai Várnegyed panorámavilága és Gellért-hegy nagysága elevened meg előtünk. Számomra nagy élmény volt ez kis üldögélés, egy kis padon, amely biztos sok mindenen keresztül mehetett. Miközben beszélgettünk, a közelben üldögélő 17 éves fiatalok kortyolgatták a sörösüvegeket. Furcsák voltak, mert mind lilába voltak, és a felállás, 2 lány és 2 fiúból állt. Az az igazság, hogy akkor rajtam is pont egy lila felső volt és csatlakozhattam volna hozzájuk, de nem tettem, mert, nem akartam rosz példát mutatni a felnövő generációknak.

A harmadik: – Az Orbán hegyi kilátó A forgatás előtti este elmentünk megnézni a helyszínt, amikor oda értünk, mind egy emberként az alábbi szavakat, hangfoszlányokat tudtuk csak kinyögni: – “OÁHHHH!!! BÁHHHHHH!! UUUUUUUUH!!! BrwwWWWWW!! BLÖEEEEEE! ” Hietetlen látvány fogadot minket, egész Pest fényárban úszott a szemünk előtt, hihetetlen látvány volt!

A negyedik: – A Forgatás Hát igen. Az az este mindannyiunk számára egy örök emlék marad, azt az estét hihetetlen munka, összefogás, csapatmunka, kaja – pia (nők ), poénkodások, veszekedések, szenvedések kisérték, de megérte mind ez, láthatjátok isa végeredményt. Persze majd feltöltünk egy werk filmet is, hogy mi is történt ott.

Hát ennyi lettem volna, majd figyeljétek folyamatosan az oldalt, mert elég vicces videókat fogunk feltölteni!